tudom-tudom, kurva sokat írok az időről, (azaz elég sűrűn felbukkan az írásaimban) meg, hogy rohan, na meg, hogy öregszem meg ilyesmik, de már megint az van, hogy összejöttünk és már a 10 évesre.
igen, most volt a 10 éves érettségi találkozó. nem meglepő, hogy ismét fogom a fejem és már csak mosolygok, hogy ez azt jelenti, hogy már várom a 15 évest, hahaha- őszintén szólva ki a fene várja?!
na szóval elmentem és azt hiszem jobban éreztem magam, mint az előzőn, pedig sokkal kevesebbet italoztam és nem a pia teszi az...
jó volt kicsit barangolni a régi falak között és találkozni a 85%-al.
aztán beülni a régi padokba és kicsit mesélni magunkról, na de aztán, ez kurva érdekes volt/lett.
mért?
mert azon kaptam magam, hogy rajtam kívül egy ember volt, aki még hasonlóképp éli meg az életét:) azaz majdnem mindenki csak hajt, zsúfoltak a napjai, komoly kapcsolatban él és szinte alig van ideje magára: szórakozni, hobbinak és sportnak élni, na meg a barátoknak, jókat sörözni és még sorolhatnám.
majd elgondolkodtam, hogy vajon én csesztem el? én csinálom esetleg rosszul vagy esetleg jól? mert ugye ha a százalékos megoszlást nézzük, a helyzetem siralmas, de valahol még sem gondoltam/gondolom így.
igazából tök mindegy, ki melyik úton éli meg és éli le a kis életét, valahol az számít, hogy az adott percben jól érzi-e magát és tud-e boldog lenni, ki így ki úgy...
és ennek tükrében azt hiszem, nekem ez a fajta életvitel még mindig megfelel és megfelelő.
még...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.