firkálmányok

na megtekertük ezt is, (na nem a mennyország kulcsát) azaz letekertük, mivel cigiket már nem tekerünk ugye, így a nagykorúság mezsgyéjén.

végre 4 év után, újra körbekerekeztük a tengert, a magyar tengert.

kicsit múltidézésbe is kezdek, és szívesen emlegetem fel az első tourt, amikor 4-en vágtunk neki - 2 napra.

így erre programoztuk be a fejünket a testünket és a cangákat is.

persze, nem felejtve, hogy előző este "zsoca napok" alkalmával, még hajnalig italoztunk, majd egyik kedves útitárs, szinte lefekvés nélkül ült a bicóra keszthelyen úgy, hogy előtte 1 órával még a saját kertjükben kézenállásokat próbált akrobatikus módon imitálni/lekövetni/előadni.

igazából, az volt akkoriban a valós teljesítmény túra, és nem az ám, hogy inkább élvezzük a tekerés adta örömöket, na meg a balcsi körüli csodás élet hangulatát és persze a táj és a friss levegőt rengeteg sörrel és ráadásként gyönyörködjünk a szép magyar lányokban.

de ez a mostani most már inkább volt hasonló az előzőekhez, amit írtam.

ismét négyen és nem az előző hárommal és már nem kettő, hanem három nap alatt.

gondolom érthető, ha meg nem, akkor nem.

jó volt, csak mint minden jó gyorsan eltelik, pedig mi nem siettünk, csak az idő sietett, megelőzött minket és innentől kezdve mi is belehúztunk, bele kellett húznunk.

lehet, ahogy öregszem és ezek a tekerések napszáma majd egyre jobban kitolódik,

azaz akár 10év múlva már lehet, 1hét alatt tudom/akarom  csak letekerni/körbetekerni.

de milyen is volt…

meleg és sörös és fürdős és nevetős és közbe kicsit szenvedős, de újra megérte, mert mindig ad valami kis pluszt az embernek, hogy azért csak körbe ment és újra körbe menjen majd ismét.

Nem fejtegetném tovább ezt az érzést, aki szeret  pedálozni és élvezni ez idő alatt társult páratlan örömök tárházát, az vágjon bele és elhiheti, nem bánja meg!