van, hogy letörik az ember szarvát, sőt úgyis van, hogy mind a kettőt egyszerre. na velem ez ma reggel (ismét) megtörtént...mivel ez a nap nem úgy kezdődött, mint ahogy vártam vagy szerettem volna.
kocsiban ülve reggel 7-kor csak arra gondoltam és pörgettem fel magam, hogy igen is, ma is meglesz. megcsinálom, ha már sikerült máskor mért ne sikerülhetne most is.
majd amikor ott vagy, és meg kell mutatni, hogy mennyire is vagy jó (vagy elrejteni, hogy mennyire rossz) és mennyire akarod, akkor valahogy mégse megy, mégse úgy működik a rendszer, ahogy az ember elvárná, elvárnád magadtól, elvárnád a világtól.
talán utólag visszagondolva félvállról vettem/vehettem, lehet nem akartam eléggé- főleg amikor éreztem, hogy nekem ma itt nincs keresnivalóm, akkor már a maradék hit és akarat is elszáll és nem marad más mint, hogy végig csináld azért, mert feladni nem lehet az elvek miatt és magad miatt- viszont a padlóról meg visszakapaszkodni nem biztos, hogy sikerülhet.
na hát nem is siekerült MA.
nem érzem csalódásnak, mondhatom megszoktam, de tudom, hogy a jövőben még többet kell kihozni magamból, még jobban akarnom kell, mert egyébként elvérzek a múlandóság mezsgyéjén.
"Gyűjts erőt, dolgozd fel a múltad emlékeit, és jól figyelj, mert ahol eltörtél, ott leszel erős, ahol vesztettél, ott leszel legyőzhetetlen. Az Igaz Ember nem menekül a múltjától, bármilyen sötét volt is, mert kudarcaiból lesz hatóanyag, vereségeiből diadal - tragédiái érlelik naggyá."
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.